Az Ossian fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte egy fantasztikus hangulatú koncerttel mely az időjárás miatt majdnem elmaradt. Részletek alant.

Alaposan beleszólt az időjárás a jubileumi koncertbe, egy darabig úgy is volt hogy elmarad de szerencsére az égiek megkegyelmeztek azon a több ezer rajongón aki elment megnézni mire is képes egy veterán zenekar. Tény hogy az idő elmúlt felettük de ezek csak számok, a lelkesedés, a zenélni tudás megmaradt sőt az évek csak még csiszoltabbá tették tudásukat.

Elsőként az EGO projekt lépett színre de négy szám után hihetetlen vihar tört ki mennydörgéssel, villámlással és jégesővel úgyhogy abba is kellett hagyniuk a produkciót. Kár érte, látszott rajtuk is nagyon készültek rá és a közönség is nyitott volt feléjük.

Miután elvonultak a felhők, újra kisütött a nap és a színpadot is sikerült megtisztítani következett a Rubicon. Énekesük betegsége miatt a Tűzmadaras Schrott Péter látta el a frontemberi pozíciót és azt kell mondjam még magasabbra tette a lécet Orbán-Ducos Tamásnak. Aki ha visszatér alaposan meg kell dolgoznia érte hogy ezt a színvonalat tartani tudja. Sikerük volt egyértelműen mivel a hazai rockélet egyik legkedveltebb zenekara így nem csoda hogy az ekkorra már szépen felduzzadt tömeg is vastapssal köszönte meg az előadásukat.

Következett az este várva-várt fellépője, az Ossian. Legendás csapat mely most ünnepli fennállásának 25. évfordulóját, de nem (vagy nem csak) régi számokat hoztak a fellépésre. Egy limitált példányszámú dupla CD-vel készültek melynek első lemezén 13 új nóta a másodikra bónusz koncert felvételek kerültek. Mindez mellé még egy hatalmas ajándék poszter is került. Látható és hallható volt hogy az este különleges lesz és egy emberként hördült fel a közönség mikor a színpadot eddig takaró függöny lehullt. A gigantikus Ossian zászlót hatalmas reflektorok világították meg de nem volt idő nézelődni mert Paksi Endre az előtte álló hatalmas lefüggönyözött dobogó alól kilépett és már bele is kezdtek az első számba ami nem is lehetett volna más mint a Rock katonái.

 A Negyedszáz következett, majd a 15 perc de még felsorolni is sok lenne azt a 26 számot amit eljátszottak. Hornyák Péter dobfelszerelésének egy külön állványt építettek mely egy váratlan pillanatban egészen a tetőig emelkedett, de kétoldalt felfutó rámpák is voltak melyeket Wéber Attila, Rubcsics Richárd és Erdélyi Krisztián is gyakran használtak. Rengetegen voltak, teljes telt ház volt a Petőfi Csarnok szabaterén és ez egyértelmű jelzés hogy a zenekarnak rengeteg rajongója van. Kint a kerítés mellett is több százan hallgatták a kiszűrődő hangokat de aki akart volna az sem tudott volna már bejönni mert még a jegyüzéreknél sem volt szabad jegy.

Paksi Endre az első pillanattól kezdve jókedvűen mosolygott, a közönségtől kapott magyar zászlót lengette de ami mégennyire fontos, sokat mesélt magáról. A Külvárosi Álmok előtt elmondta hogy igenis lehet a mélyből a magasba jutni, senki se adja fel mert minden elérhetővé válik ha keményen megdolgozunk érte. Meghívott vendég is érkezett, elsőként Szíjjártó Zsolt szállt be az V. Magyar Tánc gitár előadásába. Csodálatos ez a dal, akármennyit hallom sosem fogok ráunni főleg ha ilyen zseniális gitárosok adják elő és Hornyák Péter dobszólózik a végén. Ezután egy koncerten még sosem hallott szám, a Többet ér mindennél hangzott el melynek különlegességét még az is jelezte hogy Paksi Endre basszusgitáron kisérte. Talán ez volt az este második csúcspontja, hatalmas szűnni nem akaró tapsot és ovációt kapott érte.

Második vendégként a magyar rockzene másik ikonka, a Kalapács együttes alapítója és énekese Kalapács József érkezett hogy együtt énekeljék el a Magányos Angyalt és a Magam Útját Járom című számot. Arra vártam hogy most kis pihenő következik, de ahogy felcsendültek az Acélszív hangjai tudtam hogy itt most ennek helye nincs. Hatalmas lángok, füst, villogó reflektorok, tomboló tömeg, világszínvonalú hangosítás és persze a negyedszázados Ossian legénysége kellett ahhoz hogy még tovább fokozza a koncert hangulatát. A Rocker Vagyok után levonultak a színpadról és amikor visszajöttek a kiadó egy nem várt meglepetéssel várta őket, mégpedig egy emlékplakettet kaptak mindannyian. A meghatottságtól könnyes szemekkel kezdtek bele a két ráadás számba, a Nincs Menekvésbe, majd a Sörivókba. Hiába akartak volna végleg levonulni, a rajongóknak sikerült még egyszer visszatapsolni őket és extra bónuszként még eljátszották a Mire Megvirrad-ot.

Negyedszázados fennállásának egyik, ha nem a legjobb koncertjét adta az Ossian a Petőfi Csarnok szabadterén. Telt ház várta őket és ez a szeretet reméljük erőt ad nekik arra hogy legalább még egyszer ennyi ideig élvezhessük zenéjüket. Utolsó szavaival Paksi Endre is erről biztosította a megjelenteket és minden hazai rajongó számára ezek a legszebben csengő mondatok.

Azannya értékelés:

Ego: 5/10

Rubicon: 7/10

Ossian: 8/10

Setlist:

Rock katonái

Negyedszáz

15 perc

Viharban létezett

Tűzkeresztség II

Az lesz a győztes

Rock And Roll démon

A pokolnál hangosabb

Amikor még

Külvárosi álmok

Árnyékból a fénybe

Ítéletnap

Brams V. Magyar tánc

Többet ér mindennél

Desdemona

Élő sakkfigurák

Magányos angyal

Magam útját járom

Acélszív

A sátán képében

Éjféli lány

Szenvedély

Rocker vagyok

ráadás:

Nincs menekvés

Sörivók

ráadás:

Mire megvirrad