Ismét Budapesten hallható Alan Wilder projektje a Recoil mely a nemsokára megjelenő Selected válogatás album dalait adja elő. Nem egyszerű koncert lesz - ígérte az előzetes – hanem komplex látványra, hangra és érzésre építő előadás mely bemutatja egész munkásságát. Sikerült-e vajon mindezt megvalósítani vagy sem, olvassa el a teljes cikket.

Nyitás után két és fél órás retro dizsit kaptunk melyet sokak elég nehezen viseltek és ha őszinte leszek nekem is furcsa volt a Kraftwerk után megszólaló Bronski Beat.

Szerencsére Milkovics Mátyás IO nevű egyszemélyes fellépése megmentette a helyzetet és sikerült felhangolnia minket. Szimpatikus volt amit csinált, zeneileg is figyelemfelkeltően érdekes produkcióról van szó amit szívesen meghallgatnék máskor is hogy lehámozva róla a koncert zaját és külsőségeit pártatlanul meg tudjam ítélni milyenségét. Kár nem találtam róla semmilyen infót a neten, ha valaki tud elérhetőséget szóljon.

Lassan elérkezett a pillanat hogy végre színpadon lássuk Alan Wildert. Van akinek a neve nem mond semmit de ha bemutatjuk milyen együttesekben zenélt eddig egyből beugrik kicsoda.

1982 és 1995 a világ egyik legnagyobb hatású együttesének zenésze, dalszerzője és szövegírója volt, a banda neve pedig : Depeche Mode. Így kimondva még a könnyűzenével érintőleges kapcsolatba lévőknek is beugrik valami, ha pedig valaki komolyabban beleártja magát ebbe a témába annak az még az albumok neveit is fel tudja sorolni melyek létrehozásában közreműködött. People Are People, Black Celebration vagy az azóta is a legjobbnak tartott Violator. A Songs Of Faith And Devotion turnéja után lépett ki de mint a legutóbbi nyilatkozatokból kiolvasható mára már minden harag elmúlt és egy esetleges új együtt dolgozás esélye sem kizárható.

Térjünk vissza a Recoil-ra melyet még a Depeche Mode alatti időkben indított útjára mert úgy érezte van benne elég erő ahhoz hogy másabb, kísérleti jellegű zenéket is írjon. Teljes marketing csöndben dolgozott és dolgozik azóta is, de ennek ellenére az elmúlt évek alatt stabil rajongótábort épített ki a világ minden táján. Ezek után érkezett idén immár másodszor Magyarországra és fontos megemlíteni hogy az első koncert majdnem elmaradt az izlandi vulkánkitörés miatt de 21 órát autózott hogy sikerüljön megtartani. A mostani azért is különleges mert videó és hangfelvétel is készül róla melyet nemsokára kiadnak, így biztosak lehetünk benne külön is figyelnek minden apró részletre mind a látvány mind a hang terén. A számítógépes háttér kezelését mint mindig most is Paul Kendall végzi kinek neve szintén jól cseng a zene világában. A megjelenítést egy hatalmas, 5*10 méteres kivetítő szolgáltatta és a más zenekaroknál megszokott színpadkép helyett mindketten a jobb sarokban felállított keverőpult mögött álltak.

Hangzásban nagyon furcsa és érdekes mert rengeteg sample emlékeztet a Depeche Mode-ra, ugyanazok a gitárriffek, ugyanolyan szintetizátor futamok de a hangkörnyezet mégis más. Nem lehet egyértelműen rájuk asszociálni, ez inkább továbbgondolása, más nézőpontból megnézése ugyanannak a témának mint amit ismerünk. A vizuális megjelenítés is sokkal erőteljesebb, meztelen nőket látunk a vásznon, élő állatokat amint kísérleteznek velük, háborúkat, véreskezű diktátorokat. A műfaj underground jellege megengedi hogy tágabbra nyissuk a határokat, ez egy populárisabb zenekar koncertjén biztos nem lenne elfogadható. Itt viszont majdnem minden megengedett, ha ő így látja a világot megmutathatja nekünk és a mi dolgunk csak annyi elfogadjuk vagy sem a nézeteit. Ahogy a tomboló tömegen végignéztem azt láttam hogy aki eljött az teljes mértékben osztja a világnézetét és nagyon jó volt látni amikor a színpadról lenézve Alan Wilder is örült ennek.

Érdemes meghallgatni mit tud ő kihozni egy Never Let Me Down Again-ból de a saját számait sem szabad lebecsülni. Kedvencem tőle a Stalker a vágtató alaszkai kutyákkal és a gyönyörű fekete fehér videóval illusztrált Allelujah mely egyébként szerintem a korai Kraftwerk zenei világára hasonlít. Ráadásnak mi mást is játszott volna mint a Personal Jesust ami minden Depeche Mode hívő dalainak alfája és omegája. Nem véletlen a hatalmas taps és éljenzés amit kapott és én azt gondolom bármilyen jó is lesz utána a koncert DVD ezt a látvány akkor is élőben kell megnézni.

Komplex élményt kaptunk Alan Wildertől mely a Recoil Selected turné záró állomásaként lépett fel nálunk. A vizuális megjelenítés és a hangtechnika is tökéletes volt, ehhez járult hozzá a telt ház a rengeteg rajongóval és ez együtt az év egyik legjobb underground koncertjét adta a Szikra Cool Tour Házban.

Azannya értékelés:

IO: 6/10

Recoil: 9/10