Ha utálod a főnököd, a kollégáid/haverjaid mind bunkók, ha most hagyott el a csajod/pasid, ha úgy érzed a világ ellened van itt lett volna az az ideje hogy kiadd magadból mindezt és egy hatalmasat tombolj a Dűrerben. Az évszázad egyik legjobb punk/metál bulija volt hullámvölgyek nélkül mindenki lecsapta a magas labdát.
Gyanús volt nekem a sok csalódott arc mikor a jegyér álltam sorba de mikor odaértem akkor derült ki a 19 órakor kezdődő koncertre már délután 4-kor eladtak minden jegyet így aki arra számított hogy majd a helyszínen vásárol annak csak a kocsma és a kiszűrődő zajok (nomeg a finom csapolt sör) maradt. Telt ház volt és ezt a szó legszorosabb értelmében így is értem, amíg a fiúk a színpadon voltak a nagyterem legvégében sem lehetett egy tűt sem leejteni és szünetekben is akkora torlódás alakult ki hogy negyedóráig is eltartott mire a vécéig eljutottál. Ne szaladjunk azért ennyire előre, szépen sorban lássuk mi is történt.
Elsőnek a Bulgár Last Hope lépett a közönség elé és már készültem arra hogy fanyalogjak egyrészt a nemzetiségük másrészt a (várható) zenei teljesítményük miatt mikor az énekes Alex egyszerűen leordította a fejem majd utána olyan gyors hardcore ütemet vertek ki kisebb dallamos gitárbetétekkel fűszerezve hogy szemem szám elállt. Nem is ismertem őket talán ezért ez a megdöbbenés de most hogy hallottam mit csinálnak bátran állíthatom átlagon felüli amit csinálnak és ők a legjobb választás a bemelegítésre. Sajnos csak fél órán át tartott a műsoruk pedig szerintem lett volna erejük játszani és nekünk is hallgatni.
http://www.myspace.com/lasthopesofia
Másodiknak a Holland No Turning Back idézte meg a legjobb hardcore hagyományokat. Azt mindannyian tudjuk a hollandok nem csak a tulipánjaikról híresek hanem hanem kemény és hajthatatlan jellemükről nomeg erős jobboldali nemzeti érzéseikről és mivel ezek ebben a zenei stílusban előnynek számítanak így el lehet képzelni a már 11 éve fennálló és koncertező csapat produkciója hatalmas siker volt. Ismételni nem akarom magam és mivel (nem is kicsit) elfogult vagyok a stílust illetően maradjunk annyiban marhajók voltak ők is és azon gondolkoztam mivel lehet ezt még fokozni?
http://www.myspace.com/noturningbackhardcore
A szünet kissé hosszúra nyúlt mert a Madball legénysége a délutáni szórakozásból nem ért vissza időben így majdnem félórát kellett pluszban várni rájuk de mindezt a kellemetlenséget elmosta az az elemi erejű kirobbanás ahogy megérkeztek. Freddy Cricien szó szerint berohant és már nyomta is a Set It Off-ot, a Cant Stop, Wont Stop-ot és a többi őrületesen jó számot. Egy pillanatra sem állt meg olyan volt mint aki rugóra jár és mára teljesen fel van húzva. Utólag hallottam olyan véleményt is hogy csak lenyomták a programot de szerintem igenis beleadtak apait-anyait bár lehet a leghátsó sorokban mindezt nem lehetett annyira érezni.
http://www.myspace.com/madball
Legvégül az est legnagyobb neve a Sick Of It All maradt akik fantasztikusan jól játszottak és bebizonyították hogy az est mindegyik zenekara jó volt és külön-külön hallgatva őket nem marad hiányérzetünk de az estre a koronát mégiscsak ők rakták fel. Keményen kezdtek és még keményebben folytatták és sikerült nekik folyamatosan fenntartani a színpad előtti őrületet. Nem tudok többet mondani róluk akárhogy keresem a szavakat, ide kevés az hogy jók voltak mert nem csak voltak hanem most is azok. Fantasztikus volt amit csináltak, minden pénzt megért, aki nem volt ott az élete végéig sajnálhatja amiből kimaradt.
http://www.myspace.com/sickofitallny
Sikerült létrehozni az elképzelhetetlent és itt most ne Frankenstein szörnyére gondoljatok hanem arra hogy ezen az estén egyetlen zenekar sem volt akit bármiért is el lehetne marasztalni. Imádom a hardcore-t és az összes itt fellépő együttes mestere ennek a műfajnak ezért biztos vagyok benne soha nem felejtem el azt a napot mikor nálunk jártak.
Azannya értékelés:
Last Hope - 9/10
No Turning Back - 9/10
Madball - 9/10
Sick Of It All - 10/10 !!!