Die Apokalyptischen Reiter és Turisas egy este, nem sok ez a jóból ? Lerántom a leplet az összeesküvésről....
Egy hónapi szavazás után az Apo Reiter tagjai választották ki az első öt zenekar közül a hazai Noamuthen-t hogy előzenekarként előttük felléphessenek. A választás sokak számára furcsa volt mert egy teljesen kezdő zenekarról van szó akik nemhogy stúdió felvétellel nem rendelkeznek de még nagyobb ismertségre sem tettek szert.
Nagy lehetőség ez a számukra és utólag elmondható hogy a lelkesedésük átsegítette őket a kezdeti megszeppenésen. Már csak rengeteg gyakorlásra és a zenei tudásuk elmélyítésére van szükségük ahhoz hogy nevük még jobban csengjen a magyar metal rajongók fülében. Mindehhez ugródeszka lehet a mai koncert, kívánom nekik sikerüljön is vele élniük.
Éles váltással következett a német Akrea, akik műfajilag a Melodic-Death-Metal tengely mellett helyezkednek el, de mélyen merítenek a tharsh és a black irányzatok zenei anyagából is. A szívemhez közel állnak azért kifejezetten érdeklődve néztem őket. Sebastian Panzer énekes mozgása nem mondhatni hagyományosnak, néha érdekes tánclépéseket ejtett a színpadon máskor meg mint egy karmester vezényelte a zenekart. Simán el tudnám képzelni őket egy másik, akár önálló bulin és ez nagy elismerés a részemről. A műfaj által megkövetelt összes feltételnek eleget tettek, mindannyian hosszú hajú zsíros rockerek voltak hagyományosan elhanyagolt kinézettel melyet az ütős zenével kompenzáltak. Sajnos az idő rövidsége miatt sok mindent nem tudok mondani róluk de mindenképpen érdemes figyelni rájuk hátha még egyszer eljönnek hozzánk.
A finnek rettenetes kinézetű folk metal bandája a Turisas következett, akik erre a turnéra nem hozták magukkal a szépséges Netta Skog-ot. Így látványban kevesebbet kaptunk de hangzásban ugyanolyan ütősek vagy még jobbak is voltak. Pályafutásuk alatt összesen csak három albumot adtak ki de ezzel is megalapozták hírnevüket és az egész világra kiterjedő ismertséget szereztek. Négy évet kellet az idén megjelenő Stand Up and Fight albumra várni de megérte mert a színvonal nemhogy esett hanem még sokkal magasabbra is került mint legutóbb. A vörös-fekete festékkel telemázolt, szöges bőrcuccokba bújtatott harcosok igen jól érezték magukat a színpadon, egyre-másra húzták a jóféle talpalávalókat. Mathias "Warlord" Nygård énekes sokat viccelt is velünk, elhangzott hogy szerinte is létezik a finn-magyar rokonság és hogy nemrég Amerikában turnéztak de ott olyan rossz volt a sör hogy alig várták visszaérjenek Európába. Ezen utóbbi mondata után jó nagyot húzott a dobozos söréből is, jelezve ezek nem csak üres szólamok, komolyan így gondolja. Olli Vänskä hegedűs benne volt a tréfában, eljátszotta a Monti csárdást is a hallgatóság nagy örömére. Kikacsintva a stílus határai közül következett az elmaradhatatlan 80-as évekbeli disco sláger a Rasputin is amire még a mai napig is hatalmasakat lehet őrjöngni, főleg az ő előadásukban. A siker nem maradt el, tapsvihar és lelkes fütyülés volt a jutalom mikor véget ért a fellépésük.
Az átszerelés alatt egy hatalmas fekete függönyt eresztettek le ami azt is jelzi itt nem csak egy sima koncert lesz, hanem előadás. Komplett fellépés, rengeteg kellékkel, füsttel és látványos effektekkel. Aki Látta már valaha a Die Apokalyptischen Reiter bármelyik fellépését is az tudta mire készüljön, aki meg nem az izgulhatott mi lesz. Sajnos legtöbben az első kategóriába estek, alig félház volt kíváncsi rájuk amit nem igazán értek. A nemzetközi metal scene ismeri a nevüket, fülbemászó, könynen megjegyezhető számaik vannak, látványosak a fellépéseik. Nem lehet kizáró ok a német nyelv sem, erre jó példa a Rammstein. Egyedüli szóba jöhető indokként az tudom elképzelni hogy mindenki a Slayer/Megadeth kombóra gyűjt és erre már nem maradt pénze. Azonban ezt nem erősíti meg a rendkívül kedvezményes jegyár ami elővételben csak 4000Ft volt és ez nem hiszem bárkit földhöz vágna. No de térjünk vissza a koncertre ami ennek ellenére rendkívül meggyőző volt. Ahogy én láttam Fuchs, Ady, Dr. Pest, Volk-Man, Sir G. úgy döntöttek itt buli lesz, ha már egyszer eljöttek essen is szét a ház oldala. Legfrissebb lemezüket a Moral & Wahnsinn-t mutatták be nálunk és hogy sejtsük miről is van szó egyből az első két számmal kezdtek. A Die Boten után a Gib dich hin következett és a keleties hangzásokat az énekes Fuchs parádésan hímzett kabátja dobta fel mely illett a számokhoz.
Aki nem ismeri őket annak elmondom hogy zenéjük furcsa keveréke a heavy és death metalnak van benne egy csipet thrash, normál ének és hörgés is. Mindez csak elsőre furcsa, őket hallgatva azonnal kitűnik hogy gondosan megtervezett minden hang amit hallunk, nemcsak fogyasztható hanem kifejezetten élvezetes a játékuk. Aki ennyiből még nincs képben az hallgassa meg a 2009-es Licht albumon található Es wird schlimmer-t mely természetesen a koncerten is elhangzott. Kanyarodjunk vissza a vizuális hatásokhoz hiszen a fentebb említett másik német együtteshez hasonlóan ők is a meghökkentés széles skáláját sorakoztatják fel. A legmeghökkentőbb Dr. Pest billentyűs aki az egész koncertet szögekkel kivert bőrcuccban nyomta végig, fején egy szintén szöges szado-mazo álarcban. Ki ne felejtsem néha felment a színpad közepén álló dobogóra és ott lóbálta az ostorát. így fenyegetve minket. Arról már nem is beszélve hogy néha odament egy üvegfalú ládához melyben levágott kezek, lábak és egy emberi fej is volt és borzalmas zajokat csiholt belőle az oldalán lévő kerék tekergetésével. Fuchs nem csak énekelt, de volt hogy a tömeg közé lőtt egy hatalmas puskával amiből persze nem golyó jött ki hanem színes papír fecnik, de volt hogy csak leült a középre betett karosszékbe és a mellette lévő állólámpa fényénél énekelt. De viselt fehér leplet is, rózsafüzérrel a nyakában és a legvégén félmeztelenül is énekelt, megjegyzem testalkata nem éppen adoniszos és szembe menve minden mai trenddel annyi a szőr rajta hogy azt egy közép amerikai dzsungel is megirigyelhetné. Bármit is csinált szám közben a szünetekben mosolygott mint a vadalma, viccelődött velünk és még arra is volt ereje hogy a drogfogyasztás ellen szót emeljen. Mikor keresett valakit maga mellé sikerült a terem legszégyenlősebb lányát megtalálnia aki csak állt mellette és azt leste merre tűnhetne el pedig itt lett volna az alkalom hogy egy nagyot tomboljon. Bevallom konzervatívabb vagyok velük vagy lehet a régebbi albumaikat többet hallgattam de a buli szerintem akkor érte el a csúcspontját mikor a 2006-os Friede Sei Mit Dir felhangzott. Felejthetetlen volt, katartikus és az is jelzi hogy nem csak én éreztem így hogy az egész terem tombolt rájuk. Sajnos minden jó egyszer véget ér és a két ráadás szám után ők is el búcsúztak tőlünk.
Minden pénzt megért, ez a legjobb szó a Die Apokalyptischen Reiter mostani koncertjére. Négy különböző stílusú együttes,a folk metaltól egészen a thrash-ig terjedő stíluskavalkád, ritkán látott és ritka jó színpadi show. Minden együtt volt ahhoz hogy jól érezzük magunkat és ez meg is történt, a Turisas és a Die Apokalyptischen Reiter is egyik legjobb Magyarországi koncertjét adta.
Azannya értékelés:
Noamuthen: 2/10
Akrea: 4/10
Turisas: 8/10
Die Apokalyptischen Reiter: 9/10
