Nehezen kezdetem neki hogy írjak Stingről mert annyi minden kavarog bennem mikor meghallom a nevét. Először is énekese és dalszerzője volt a mára legendássá vált POLICE együttesnek majd annak feloszlása után (bár ezt hivatalosan sosem jelentették be) énekesként szólókarrierbe kezd mely napjainkig tart. Mindkét esetben kiemelkedően sikeres volt sőt mondjuk ki bátran: elképesztő hangjával, furcsa és magával ragadó számaival a zene olyan egyéniségévé vált akit méltán tart a világ zenei sajtója a valaha élt legjobb előadónak. Nem hiszem hogy lenne olyan ember a világon aki egyik vagy másik számát ne ismerné és még ma is visszahalljuk őket filmezeként vagy betétdalként. Töretlen hát a sikere és sok más hirtelen felkapott sztárocskával ellentétben még évekig (évtizedekig) az is lesz. Hozzánk is ellátogat mégpedig November 6-án a Sportarénában lesz hallható és látható.
Lehet hogy ezek nagy szavaknak tűnnek de a 16 Grammy Díj és a több mint 100.000.000 (százmillió!) eladott lemez segíthet abban hogy el is higgyük ezen állításokat. Sikeréhez hozzájárult az is hogy nagyon szegény családban született és 7 évesen már dolgoznia kellett, felnőve kalauzként, adóhivatali dolgozóként és még sok másként is el kellett helyezkednie de gyerekkori álmát, azt hogy zenész legyen sosem adta fel. Fiatalkora estéit, hétvégéit és szabadidejét arra használta fel hogy egyik rokonától kapott ócska gitáron gyakoroljon. Ez az elhivatottság végül meghozta eredményét és így mutat a mai napig példát arra hogy a kemény munka végül mindíg meghozza az elismerést.
Elsőként azt a számot mutatom meg mely számomra is a legkedvesebb és rongyosra hallgattam azt a magnókazettát amin rajtavolt (történetesen épp a B oldalán...).
Ez a dal az 1981-es Ghost in The Machine albumon található mely októberben jelent meg és decemberre már platina is volt, ma már bátran kijelenthetjük: megérdemelten.
Virtuális időgépünket kihasználva visszaugrunk az 1978-as évbe amikor is első albumuk az Outlandos d'amour felvételein dolgoznak melynek egyenlőre még nincs kiadója de mikor Stewart Copeland bátyja meghallja ezt a számot egyből felajánlja hogy menedzseli az együttest és ők ezt el is fogadják. Másnapra már szerződésük is van egy lemezkiadóval és annak ellenére a szám egy prostituáltról szól emiatt sok rádióadó nem hajlandó lejátszani a zenekar neve egyből ismertté vált a közönség előtt. Egy nagyon jó feldolgozás hallható a Moulin Rouge nevű filmben, érdemes azt is meghallgatni.
Átlépve egy évet az 1979-es Regatta de Blanc címadó dalát mutatom most meg mely természetesen sikert-sikerre halmozott. Ebben az időben rengeteget koncerteztek és mivel elég kevés saját szerzeményük volt azokat hosszabban kellett játszani mint ahogy lemezen kiadták. Szerencsére mindez igen jót tett mindekinek, a zenészek folyamatosan újabb hagzásokat próbálhattak ki és a számok egyre csiszoltabbak, érettebbek lettek, és az egyre több dzsesszes résszel elmozdultak a magasabb színvonal felé. Mindez jól jött nekik, a kritikusok egyre többet dicsérik őket ami egyenes arányban van azzal hogy egyre többen kiváncsiak a koncertjeikre és lemetzeikre. Az album koncertkörútján már több mint 10 országban léptek fel ami a siker egyértelmű jele.
Térjünk át szólókarrierére hiszen ott is maradandót alkotott és nehéz a sok jó közül kiválasztani azt a számot amivel ezt a bemutatsát elkezdhetnném. Második lemezéről az 1987-ben megjelent Nothing Like The Sun-ról választottam azt a számot amit remélhetőleg mindenki ismer. Az album természetesen háromszoros platina és megjelenése után angliában egyből a slágerlisták élére jut. A szám címe Englishman in New York és vélhetőleg nálunk is felhangzik a koncerten.
Legújabb lemezének, a most nyáron megjelent Symphonicities-nek a turnéja kapcsán jut el hozzánk és ez az album azért különleges mert a régi sikereit áthangszerelte szimfónikus zenekarra, tehát nem egy együttes kiséri majd hanem egy komplett nagyzenekar, jelen esetben a londoni Royal Philharmonic Concert Orchestra. Érdekes párosítás és őket hallgatva elmondhatom működik is.
Ilyen formátumban következzék a Shape Of My Heart mely a 2003-as Sacred Love albumon található felvétel átdolgozása.
Várható setlist:
First part
If I Ever Lose My Faith In You
Every Little Thing She Does Is Magic
Englishman In New York
Roxanne
Straight To My Heart
When We Dance
Russians
I Hung My Head
Shape Of My Heart
Why Should I Cry For You?
Whenever I Say Your Name
Fields Of Gold
Two Sisters
Next To You
Second part
A Thousand Years
Tomorrow We'll See
Moon Over Bourbon Street
End Of The Game
All Would Envy
Mad About You
King Of Pain
Every Breath You Take
Encore:
Desert Rose
Encore 2:
She's Too Good For Me
Fragile
Encore 3:
I Was Brought To My Senses